| Original Title | Dialect | Informant | Genre Form | Genre Content | ID | glossed | Audio |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| piːtʲəŋkəliɣən-oːpisɐɣən B | surgut khanty (SK) | Kečimov, Stanislav Dmitrievič | prose (pro) | Tales (tal) | 733 | by Schön, Zsófia | Audio |
| Text Source | Editor | Collector |
|---|---|---|
| Csepregi, Márta. (1998). Szurguti osztják chrestomathia. Studia uralo-altaica supplementum 6. Szeged: József Attila Tudományegyetem. 68. | Csepregi, Márta | Kerezsi, Ágnes (KE) |
| English Translation | German Translation | Russian Translation | Hungarian Translation |
|---|---|---|---|
| "The Little Bird and his Sister B" | – | – | "Madárka és nénje B" |
| by Tolley, Clive | by Csepregi, Márta In: Csepregi, Márta. 1998. Szurguti osztják chrestomathia. Studia uralo-altaica supplementum 6. Szeged: József Attila Tudományegyetem. 69. |
| Citation |
|---|
| Kerezsi, Ágnes 1998: OUDB Surgut Khanty Corpus. Text ID 733. Ed. by Schön, Zsófia. http://www.oudb.gwi.uni-muenchen.de/?cit=733 (Accessed on 2024-05-10) |
| The Little Bird and his Sister B |
| There lived a little bird and his sister. Living so, at some point the little bird says to his sister: “As we’ve been living for a long time without eating, my trousers – there’s a little stream – my trousers I’ll lower into the river.” And so he lowered his trousers. He went to bed, he came home, so, in the morning he went there. Oh, he went there, he caught a good poor pike there in his trousers. So, it was taken home by him, so, and he says to his sister: “I caught a pike.” His sister says: “Don’t eat it! When I get up I’ll roast it.” But a piece was eaten up by the little bird, and when his sister got up, the sister was angry, and the little bird too was angry, so the little bird went to the house of old man maŋk. “I’m going to old man maŋk’s house!” So he came to the house of old man maŋk. He went in there. There’s a little pot of fat. Then he ate, and his wings got fatty, and he didn’t eat. And so the little bird went back towards the corner, and so old man maŋk came. He put his skis on his house, he stepped inside. And so he was touched by old man maŋk. The maŋk says: “You, who are you?” The maŋk says: “I’ll fry you up!” He shouts: “I’ll give my sister, chirp, chirp, I’ll give my sister, chirp, chirp!” And so then, when he had shouted, the maŋk let him go. The maŋk says: “How will I come to you?” So he says: “As I fly, with my one wing down I’ll draw a line.” And so he went, drawing a line below. The maŋk [thinks]: Really, there is a place where he has drawn the line. And after he had arrived he says to his sister: “Don’t cry,” he says, “but I’m giving you to old man maŋk. Oh, don’t cry, we’ll dig a pit, and stick an ice-pick and hammer in the oven.” And so they stuck them in the oven, and so the maŋk once came. He says: “How to step in?” He doesn’t fit. “How to step in?” “With your back this way.” And old man maŋk fell head over heels. He was stabbed with the hot ice pick by the little bird. And his head was smashed with the hammer. And so old man maŋk was killed. And so he was brought to the edge of the lake. And he was burnt with fire. And so they take all the riches of the maŋk. |
| Madárka és nénje B |
| Madárka a nénjével él. Így élvén egyszer a madárka azt mondja a nénjének: “Már régóta nem ettünk [étlenül élvén így lett], a nadrágom – van egy kis folyó –, nadrágomat lemerítem.” És a nadrágját le is merítette. Hazaérve lefeküdt, másnap reggel odament. Hát, izé odaért, [látja, hogy] egy nagyon nagy szegény csuka oda bement a nadrágjába. És hazavitte, izé, nénjének mondja: “Csukát fogtam (tkp. öltem).” Nővére mondja: “Te ne edd meg. Ha én fölkelek, megsütjük.” És, izé, és a madárka izé az egyik felét megette, és a nénje fölkeltekor a nénje megharagudott, és a madárka is megharagudott, és a madárka az erdei szellem-öreg házához elment. “Elmegyek az erdei szellem-öreg házához!” Az erdei szellem-öreg házába megérkezett, izé. Oda belépett, egy kisütött zsíros fazekacska van ott. Amint evett, szárnya zsíros lett, aztán nem evett. És bizony a madárka oda a sarokba bement, és az erdei szellem-öreg megérkezett. Sítalpát a ház tetejére tette, belépett. Az erdei szellem-öreg megérintette őt. Az erdei szellem-öreg mondja: “Hát te ki vagy?” Az erdei szellem-öreg mondja: “Én téged megsütlek.” Ő kiabál: “Nénémet adom, csirip, csirip, nénémet adom, csirip, csirip.” És izé erre a kiabálásra az erdei szellem-öreg elengedte. Az erdei szellem-öreg mondja: “Hát én hogyan jövök hozzád?” Ő mondja, aszongya: “Repülés közben szárnyam egyik felé(vel) vonalat húzok.” És vonalat húzva elment. Az erdei szellem-öreg [nézi]: valóban, mintha egy szárnnyal vonalat húztak volna. Hazaérvén nénjének mondja: “Ne sírj, – mondja – izé, téged az erdei szellem-öregnek adtalak, izé, ne sírj, gödröt csinálunk, a vasnyársat és a kalapácsot a kályhába dugjuk. És a kályhába dugták, és az erdei szellem-öreg egyszer megérkezett. Hát mondja: “Hogyan menjek be?” Nem fér be. “Hogyan menjek be?” “Háttal erre!” És az erdei szellem-öreg hanyatt leesett. A tüzes nyárssal a madárka leszúrta. És a fejét a kalapáccsal ütötte. Az erdei szellem-öreget így megölték. És a kis tó partjára kivitték. És tűzben elégették. És így az erdei szellem-öreg gazdagságát-pénzét mind elvették. |