| Original Title | Dialect | Informant | Genre Form | Genre Content | ID | glossed | Audio |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ekʷa piɣrisʲ | northern mansi (NM) | prose (pro) | Tales (tal) | 1235 | glossed | – |
| Text Source | Editor | Collector |
|---|---|---|
| Černecov, Valerij Nikolajevič. (1990). "Как Эква-пырись на охоту ходил". (Černecov-Archiv, Nr. 44 S. 113-149). In: Лукина, Н. В. (ред.). Мифы, предания, сказки хантов и манси Москва: Наука. 366-373 | Chernetsov, V. (CH) |
| English Translation | German Translation | Russian Translation | Hungarian Translation |
|---|---|---|---|
| "The Old Woman's Nephew" | – | – | "Az öregasszony unokaöccse" |
| by Norbert Szilágyi | by Norbert Szilágyi |
| Citation |
|---|
| Chernetsov, V. 1990: OUDB Northern Mansi Corpus. Text ID 1235. Ed. by Janda, Gwen Eva. http://www.oudb.gwi.uni-muenchen.de/?cit=1235 (Accessed on 2024-05-15) |
| The Old Woman's Nephew |
| Eːkʷa piɣrisʲ lives together with his aunt. While they were both living like this, her little nephew rushes out. A dog runs. He runs, and the little son rushes to the place, where the dog barked. He arrived there, where a black (animal) sits. He turned back to his aunt. He says: - Auntie, auntie, give me something what I can kill with. He received mitts made from sturgeon's pelt. - After you arrived back to the black animal, rub them together, then it will fall down. He runs. He arrived there, started to rub his sturgeon pelt mitts, and it rolls down. He arrived at home. - Auntie, auntie, why is it black? The aunt says: – That is a sable that was killed in the time of your father and grandfather. They rested, they lived, there came the daybreak of the second day. It's leather was curried by the aunt. She put two idols into the bottom of the sack where the bottom is never reached (lit. a sack without arriving and putting down to its bottom). – We'll put your killed animals into the sack where the bottom is never reached, let there be luck [with it]. But don't give it to russians. He went on again on the second day, the dog barks again. - Auntie, auntie, where are my sturgeon pelt mitts? The aunt threw them to him: - Take them! He went out, ran towards the dog. The black (animal) is up there. He rubbed his sturgeon pelt mitts, thus it fell down. He carried it home. He arrived at home. - Auntie, auntie, what is this? - Little nephew, it's a wolverine. It has been hunted down in the time of your father and granfather. She curried its leather, cleaned it up, and put it into the sack where the bottom is never reached. To let it become his luck. The dog started to bark again. He went out, he runs there. - Auntie, aunti, now there's a white animal sitting there, give me my mitts. He ran there, rubbed them, and the animal rolled down. He brought it home to his aunt. - Auntie, auntie, what kind of animal is this? - It's a squirrel, it has been killed in the time of your father and grandfather. She curried the leather, cleaned it ... Let it become his luck. - As there arrive as many forest animals as a whole village, if I would go to the forest, couldn't I hunt (down all of them)? - Little nephew, your hand and legs are still powerless. - No, - he says - I'm going. He prepared the backpack and the birchbark bag. Don't go along the big path. When your father and grandfather travelled here, they died at that place. Go on the small path that is along the path. Don't go along the wide path. He raised his birchbark bag, onto his shoulder, he went out. He came further, and the path branches off to three. Two pathes are small, they go in the direction of that two small paths. He comes off of the big path. At the beginning of the big path (at the branch of the path), there's a slegde standing, the dog was tied to that with his dog-collar and leash. He threw the sledge down and put the birchbark sack on it. - Why is this sledge standing here just like this for nothing? I put it to work. He puts the dog to work. He ties the the birchbark bag to it. He tied it down, he and his dog started to pull the sledge. They went on for a little bit, then they arrived to a river where they can go around by boat using oars. He sat down, and starts thinking. On the land with the swampy bank, there lives all sorts of animals and fishes. Maybe there're some siberian pines, too. He drags it (forward). He just went on as big distance as three (straight) stretches of a river (he passed three curves of the river), a high cliff descends towards the river, the rocky peak touches the bank of the river. The three headed forest spirit is carried down while he's laughing. - Haw-haw, little nephew -somehow you became old enough to hunt on your own (lit. became big enough to walk), but why don't you take me as a compeer? - How can I know, you are an elder man yet, so you know the forest well, take me as your companion! - No, - he says - man who came from the village, mark you the path with signs, the forest belongs to you. The little nephew says: - We are going, let's go. You grew up. We're going. They started off. - Little nephew, - says the forest spirit old man, - get on the sledge and put your dog on it, too. Little nephew, your sledge can't be broken. - My old uncle, suddenly my sledge starts breaking apart. He got on, he's dragged by the uncle. They started off. They just went on as big distance as three (straight) stretches of a river (they passed three curves of the river), the rocky peak touches the bank of the river. The five headed forest spirit slides besides them. - Hey, little nephew, you took your three headed old uncle as a companion, take me too! - We make a partnership (together), - he says, - why he couldn't join us, too? Now two forest spirits are pulling (the sledge). - My uncle old man, put your backpack up on the sledge. The five headed uncle says: - Your sledge breaks (into shivers). - My little sledge won't break. Thus they're pulling it. They went on as big distance as three (straight) stretches of a river (they passed three curves of the river), the seven headed forest spirit old man slid (with them), too. - Little nephew, an adult man, you grew up to be a huntsman, you became that big that you can go around (for hunting on your own), you have pursued your father's and grandfather's path, why don't you take me as your compeer? - We make a partnership (together), you know the forest, of course you know. - No,- he says - you are the host, we'll ask you (about everything). - My uncle, put your backpack up on the sledge. - My little nephew, your sledge breaks (into shivers). - No, my sledge won't break. They started off, the backpacks were put up (on the sledge). They began to pull it. A huge thundercloud is coming carrying a snowstorm inside. The big thundercloud is coming with noise, in his ears he can hear only buzzing. They went on for a long time, they went on for a short time, they arrived at the swamp of a river, where one can go by boat using oars. It appeared in the swamp. There is a forest house standing (at the place where the swamp appeared). - Whose house is this, little nephew? The little nephew says: - How would I know that? - This, - he says - it's the first forest house of your father. Again (the sledge) is pulled (by the forest spirits), it goes on again. The bed of the swamp got narrow, a forest house (appeared again). - It's the middle forest house of your father and grandfather. It (the sledge) is started to be pulled again. A moor is visible, in the line of longleaf pines, there is a house built. - It's the last forest house of your father and grandfather. He turns back from there. It's the end of the forest path. - Well, little nephew, chop some firewood. He stood there (holding) a dull axe made of the fang of a bear. He chooses larch and fir. He chopped the firewood, and he got ready. Three-headed forest spirit has a three-eared copper kettle. Five-headed forest spirit has a five-eared copper kettle. Seven-headed forest spirit has a seven-eared copper kettle. - Well, little nephew, melt some water! He went out to melt (some ice), he loaded them full of snow. He brought them into the house that has a hearth in the middle, he hung them up above the fire. The three-headed old man drank from the three-headed kettle. - Ouch, little nephew, - my tongue got melted because of the melted water, my throat got wet. The five-headed old man drank from the five-eared kettle. - Ouch, little nephew, - my tongue got melted because of the melted water, my throat got wet. The seven-headed old man drank from the seven-headed kettle. - Ouch, little nephew, - my tongue got melted because of the melted water, my throat got wet. Then the three-headed old man unbound his backpack. They all started to eat. The seven-headed forest spirit fed the little nephew seperately with pieces of dried chopped fish and fat. - Our little nephew is afraid to eat with us, how does he bear it? Maybe he dreads (to eat) with forest spirit (forest idol), (afraid of that) a forest idol shove (something) into his mouth, and a bone (tooth) falls out of (his) mouth. They went to rest. The seven-headed forest spirit old man says: - Little nephew, sleep on my breast, I have a seven-ply fur coat, you won't freeze. He fell asleep. It became early morning. - Little nephew, get up, get up! Do you sleep on this part of the forest? Aren't you afraid even if you are with forest spirits together!? He got up: - My uncle, forest spirit old man, how? Hang up your dog onto that tree, where I use to hang up my arrows and bows. - Why should I hang up, my dog, how, how? The forest spirit old man says nothing (doesn't answer). He went on without saying anything. - Hey, your father ate , your mother ate! (Idiom with unsure meaning) - If you were here, I could cut your head into three pieces, why would I have said that, if it's harmful, what did you say? He chops larch with his bear-fang dull axe into pieces, then he chooses a spruce tree. At noon the dog starts to bark towards the tree, where the arrows of the forest spirit are hung up. He looks up, (and sees that) a black sable sits there. He ran home, and took his sturgeon pelt mitts. He rubbed them together, the sable fell down. He flensed it, then he hid the it under the bottom side of the hunting boot (lit. under the grass), and he threw the meat to the dog. - I'm at home, my uncles went out to hunt, what would I bring to my aunt if I wouldn't get a portion (from the prey)? You don't have any reindeer, so I'll take a sable pelt. Once, in the evening, the three-headed forest spirit arrived there. He drank out of the three-headed kettle, he emtied the whole kettle (lit. he grabbed it fast, only the kettle remained). - Ajj, öcsikém, valahogy megolvadt a nyelvem, torkom bevizenyősödött. The five-headed ... The seven- ... They took off their belts, (the killed) squirrel and sable fell down knee-high (lit. it fell to the top of a knee's height). They hunted that (much) down. They flensed them, and they put them onto the fire in a copper kettle. The seven-headed forest spirit unbound again his own backpack. The boy was laid seperately by the seven-headed old man. - How do you suppose (dare) to eat with forest spirits! They ate from the meat, and then they got ready (to leave). - Little nephew, take a rest on my breast, come inside of my seven piled fur coat. In the morning, he got up. - Why, little nephew, why do you lie here with a forest idol, forest spirit, aren't you even afraid (of them)? - What should I be afraid of? As it turned out, the five headed forest spirit stayed there, (too). Drag your dog up onto the tree, where my arrows and bows are hanging. - Why (should) I ... At noon, when he was chopping the firewood, his dog started to bark toward the tree where the five-headed forest spirit old man's arrows and bows are hanging. He ran there and looks up - a black sable sits there. Three-headed forest spirit old man arrived back (entered, stepped in), he grabbed his three-eared copper kettle fast, and drank it up, only the iron (kettle) remained. - Little nephew, my tongue melted, my throat got wet. - Five-headed (forest spirit) old man ... - Seven (headed forest spirit) old man ... They took off their belts, (the killed) black and red animals fall out (lit. sit) in the height of their knees. Three-headed forest spirit old man unbound his backpack, and he says: - Well, tomorrow we are going back, we have been hunting for the three days. If we hunt on the fourth day, there won't be any squirrels or sables left (lit. squirrel and sable ends). We hunt for three days in our manner told by God. Three-headed forest spirit old man says: - Our little nephew, as he arrives to his aunt, what would he bring home, he joined his uncles, for something to bring home. We walk around for one more day again. - Maybe we could eat something of ours, - seven-headed old man says, - ... ended. - We'll eat from my backpack in the morning, - says the little nephew - well, let us try to go back. If man starts to hunt, and you hunt too much, then what will people eat? - How many days long are we ordered to hunt? Thus they flensed the black animal and the red animal, they put them into the kettle and hang up above the fire to cook, it's boiling. While it's boiling, they started to divide their killed animals, fishes into four (portions). - Our little nephew, how to put that much animal and fish? - I have a birchbark bag. They divided it, got ready and began to pack it. They filled up their backpacks. They opened his birchbark bag, began to squeeze (the prey) into it, it did not even reach the middle of the bag. He started to eat from (their) kettle(s). The seven-headed forest spirit old man says: - My little nephew, come inside my seven piled fur coat onto my breast, then you won't freeze. Thus they slept. In the morning they got up, and as it turned out all of them stayed there. Well, our little nephew, there's something in your birchbark bag, we shall eat. The four persons had four pieces of dried, chopped fish, four pieces of uddered fat. Forest spirit old man says: - Four pieces of dried, chopped fish, four pieces of fat. One gets one piece of dried chopped fish and one piece of fat. Who goes on this side across, it wouldn't make any noise. - Just eat, - said the seven-headed old man - Eːkʷa piɣrisʲ ate, how could he stop eating. He eats, just eats in vain, their stomachs won't get full. They couldn't eat up the four pieces of dried chopped fish, they put it into the birchbark bad, the four pieces of fat stayed as well. They put it into the birchbark bags, then they got onto the sledge, that's dragged backwards. They arrived to the bottom of the swamp, then they went along as the swamp lies. They arrived to a river, where they could go on with boat and oars. They descended (to the river), to its end, they followed where the rapid flow of the river runs. They arrived to the beginning of the way where they met the seven-headed old man. The little nephew has been kissed and embraced by the forest spirit old men. - My little nephew, thus we have made a partnership, we hunted down black and red animals, if we wouldn't have become companions, then what would have we hunted down? So he went away. They arrived at the place where they met the five-headed forest spirit old man. - Little nephew, you let me join you like this. We hunted down black and red animals. If you wouldn't have taken me as a companion, what would have we hunted? What would have we hunted down at Southland? He has been kissed and embraced, then he left. He went again only with the three-headed old man. They arrived at the place where he met the three-headed old man. - Like that, we joined, my little nephew. If you wouldn't have let me join you, what would have we hunted down? What would have we hunted down at Southland? - He was caught to be kissed and embraced. He has been kissed and embraced. - You arrive home, what would you do, if your aunt became old. - What would I do? - Somehow you know what you'll do, then they parted. He remained alone, so he goes to his aunt. He arrived to his aunt, there is no light shining through the windows / openings of the house (lit. there aren't the three eyes of the house). As he climbed down, (he sees that) the hearth is still on (lit. the eye of the hearth lives). A spark of the fire appears. After he entered her home, He went around, and he put the gnarled end of a stick into the ember (he extinguished it). Well, your father ate, your mother ate. (Idiom, meaning unsure) The fire, that my little nephew has seen, you extinguished it. She hasn't extinguished the ember in the evening, it is still on. Eːkʷa piɣrisʲ took his aunt out, he grabbed her by her scalp, he kicked her, with his foot. He catched her while she was falling down. She became young. She became the youthful daughter of the mistress and the prince. They kissed and embraced each other. I have become such a lean old woman for you, who cries day and night. I haven't extinguished the fire, I have stayed and kept it day and night. They might still live happily in big wealth, or might have passed away. |
| Eːkʷa piɣrisʲ lebt gemeinsam mit seiner Tante. Während sie so lebten, rennt ihr kleiner Neffe hinaus. Ein Hund läuft davon. Er läuft, und der kleine Sohn läuft jetzt dorthin, wo der Hund bellt. Er kommt dort an, ein schwarzes Tier sitzt dort. Er kehrt um zu seiner Tante. Er sagt: - Tante, Tante, gib mir etwas, mit dem ich töten kann. Seine Tante gabe ihm Handschuhe aus Störfell. - Wenn du zum schwarzen Tier kommst, reibe sie zusammen, dann fällt es vom Baum. Er rennt los. Er kam dort an und begann, seine Handschuhe aus Störfell an einander zu reiben, es kullert hinunter. Er kam zu Hause an. - Tante, Tante, warum ist es schwarz? Die Tante sagt: - Das ist ein Zobel, der zur Zeiten des Vaters und deines Großvaters getötet wurde. Sie ruhten, sie lebten, der zweite Tag brach an. Die Tante bearbeitete das Leder. |
| Az öregasszony unokaöccse |
| Eːkʷa piɣrisʲ a nagynénjével éldegél. Az ott élő unokaöcs elkezdett kirohanni. Hím kutya rohan. Vágtat, majd a fiúcska kezd rohanni, oda, ahol a kutya ugat. Odaért, [látja] egy fekete ül ott. Visszafordul a nagynénje felé. Mondja: - Néne, néne, adj nekem valami gyilkolni jó dolgot. A nagynéni tokhalbőrkesztyűket adott neki. - Visszaérsz a feketéhez, majd összedörzsölöd azokat, bizonyára leesik majd. Rohan hát. Odaért, tokhalbőrkesztyűit dörzsöli, hát az hempergődzik. Hazaérkezett. - Néne, néne, miért fekete az? A nagynéni mondja: – Az még apád, nagyapád idején leölt coboly. Aludtak, éltek, második nap virradt. A nagynéni kikészítette azt. Érkezetlen, lepakolatlan csak két bálványt tett a zsákja aljára. – Felnövő férfi, üldöző férfi zsákmányod érkezetlen, lepakolatlan a zsákba tesszük, hadd legyen szerencsédre. De orosznak oda ne add azt. Második nap megint elment, a kutya ismét ugat. - Néne, néne, tokhalbőrkesztyűim merre vannak? Odadobja a nagynéni azokat neki: - Vidd hát őket! Kiment hát, szaladt a kutyához. A fekete fent van. Tokhalbőrkesztyűit dörzsölgeti, [elalszik] erra az összeesik. Hazahurcolja. Hazaért. - Néne, néne, mi ez? - Kisöcsém, ez egy rozsomák. Apád, nagyapád idején öldösött dolog ez. Megnyúzta, megtisztította, érkezetlen, kicsomagolatlan a zsák aljára [tette] és ... Hadd váljék szerencséjére. A kutya megint nekikezd ugatni. Kiment, odaszalad. - Néne, néne, most egy fehér állat ül ott, add hát a kesztyűim. Odasiet, megdörzsöli, erre az állat összegörnyed. Hazavitte a nagynénjéhez. - Néne, néne, ez miféle állat? - Ez egy mókus, apád, nagyapád idején öldösött mókus ez. Kikészítette, megtisztította ....... Hadd legyen szerencsévé. - Falunyi erdeiállat-sokaság érkezett, ha az erdőbe mennék, nem ölhetném le mindet? - Öcsike, kezeid, lábaid még erőtlenek. - Nem, - mondja -én megyek. A háti batyut a nyírkéregputtonnyal előkészíti. Ne menj a nagy erdei útjel mentén, apád, nagyapád azon a útjelen járt földeken lelte halálát. A kis ösvény mentén járt ösvényen menj. Ne menj a széles jelzett ösvény mentén. Ő a nyírkéregputtonyát emelte, vállára [tette], majd kiment. Távolabb ér, és valóban a jelzett ösvény háromfelé ágazik. Két jelzés kicsi, afelé a kettő felé mennek. A nagy útjelzésről lejön. A nagy ösvény kezdeténél (az út szétágazásánál), egy szán áll ott, a kutya nyakörvét húzó kötéllel a szánhoz volt kötve. A szánt ledobta, rárakta a nyírfakéregputtonyt. - Miért áll ez a szán itt csak így hiába? Munkára fogom. Befogta hát a kutyát. A szánkötéllel a nyírfakéregputtonyt odaköti. Lekötötte, elöl (a két vonszolt) kutyájával húzni kedték [a szánt]. Kicsit haladtak, majd csónakkal járható folyóhoz értek, evezővel járható folyóhoz érkeztek. Leült, gondolkodik. Mocsaras partú földön is mindenféle hal és állat él. Erdő talán cirbolyával is bír. Vonszolja hát [tovább]. Három folyókanyarulatnyit haladnak, magas szikla ereszkedik a folyóba, a sziklaszirt a folyó patját érinti. Lefelé vonszolta a háromfejű erdei szellemet. - Hahaha, öcsike - valahogy járni tudó nagy lettél, de engem nem veszel társul. - Én ahogy tudom, te már öreg ember vagy, akkor persze ismered az erdőt, vegyél hát társul engem! - Nem, - mondja - faluból jött férfi, az ösvényt te jelöld ki, te vagy az erdő gazdája. A kisöcsike mondja: - Megyünk akkor, megyünk hát. Akkora nagy leszél. Elindulunk. Elindultak hát. - Öcsike, - mondja az erdei szellem öreg ember - szállj fel és a kutyát is tedd fel a szánra. Öcsike a szánodnak nem kéne ám széttörnie. - Bácsikám, a szánom egyszerre csak kezd széttörni. Felszáll hát, a nagybácsi húzza őt. Elindultak. Három folyókanyarulatot evezve mennek, a sziklaszirt a folyó partját érinti. Hát az ötfejű erdei szellem siklik mellettük. - Hé, öcsike, háromfejű bácsikád társul vetted, engem is vegyél társul! - Társulunk [mindnyájan] - mondja, - miért ne csatlakozhatna [ő is]? Most már ketten húzzák erdei szellemek. - Bácsikám, tedd a háti batyud a szánra fel. Az ötfejű nagybácsi szól hozzá: - Széttörik a szánod. - Az én szánocskám nem törik szét. Húzzák hát. Három folyószakasznyit mentek, hétfejű erdei szellem öreg is [velük] siklott. - Öcsike, felnőtt féfivé, üldöző férfivé nőttél, járni tudó nagyságú lettél, apád járta ösvényen, nagyapád járta ösvényen üldöztél, hát engem nem veszel társadul? - Társulunk [mindnyájan], ismered az erdőt, persze hogy ismered. - Nem, - mondja - te vagy a gazda, tőled kérdezzük. - Bácsikám, háti batyud tedd fel a szánra! - Öcsike, széttörik a szánod! - Nem, az én szánom nem törik szét. Elindulnak, a háti batyut is feltették már a szánra. Nekikezdték húzni [a szánt]. Hatalmas viharfelhő közeledik hóviharral a belsejében. A hatalmas viharfelhő lármával közeledik, füleiben csak zúgás hallatszik. Sokáig mentek, röviden mentek, hajós folyón, evezős folyón egy mocsárba értek. A mocsárba előbukkan. A mocsárban előbukkanó földeken egy erdei ház volt. - Ez kinek a háza, öcsike? Mondja a kisöcs: - Honnan tudnám én azt? - Ez, - mondja - édesapád első eredi háza. Megint húzni kezdi, újra elindul. A mocsár medre beszűkült, megint egy erdei ház [bukkan fel]. - Apád, nagyapád középső erdei háza ez! Megint csak húzzák [a szánt]. Láp látszik, és a mocsári lucfenyők sorában egy ház áll közéjük építve. - Apád, nagyapád utolsó erdei háza ez! Onnan visszafordul. Az erdei ösvény vége az. - Na öcsike, apríts fát a tűzre. Így hát / Medvekarom tompa késével állt [neki]. Vörösfenyőt, erdeifenyőt választ. Felaprította a tüzifát, elkészült vele. A háromfejű erdei öregnek háromfülű rézüstje van. Az ötfejű erdei öregnek ötfülű rézüstje van. A hétfejű erdei öregnek hétfülű rézüstje van. - Hé, öcsike, olvassz vizet! Kivitte hát [az üstöket], hogy vizet olvasszon, meg is tömte őket hóval. A közepén tűzhellyel bíró házba bevitte, majd a tűz fölé akasztotta őket. A háromfejű erdei öreg háromfülű üstjéből ivott. - Aj, öcsike, -az olvasztott víztől a nyelvem is elolvadt, torkom benedvesedett. Az ötfejű erdei öreg ötfülű üstjéből ivott. - Aj, öcsike, -az olvasztott víztől a nyelvem is elolvadt, torkom benedvesedett. Az hétfejű erdei öreg hétfülű üstjéből ivott. - Aj, öcsike, -az olvasztott víztől a nyelvem is elolvadt, torkom benedvesedett. Majd a háromfejű leoldotta a csomagját. [Mindnyájan] nekikezdtek enni. A hétfejű erdei öred a kisöcsnek szárított aprított halat és zsírt adott külön-külön kis darabokban. - Kiöcsikénk fél velünk enni, vajon hogy bírja! Talán azért retteg az erdei szellemtől, hogy az szájába dug valamit, és a szájából egy csont (fog) kiesik. Lepihentek ezután. Hétfejű erdei öreg mondja: - Öcsike, aludj az én keblemen, hét réteg szőrrel és bundával biztos nem fagysz meg. Elaludt. Korán kivirradt [=reggel lett]: - Öcsike, kelj fel, kelj már fel! Az erdőnek ezen a részén alszol? Az erdei bálványoktől erdei szellemek társaságában egyáltalán nem félsz!? Felkelt: - Bácsikám, erdei szellem öreg, hogyan? Nyilaim, íjaim amelyik fára akasztom, oda húzd fel a kutyád is. - Már miért húznám fel bácsikám, miért, miért? Nem mond erre erdei szellem öreg semmit. Csak szótlan megy [tovább]. Hé, édesapád ... , édesanyád ... ! - Ha már itt voltál, akkor tompa fejszéddel a három fejed három részre vághatnám, mondani, ha baj volt [miért mondtam volna, ha baj lehet belőle], mit mondtál ? Tüzifát aprít, medvekarom tompa fejszéjével vörösfenyőt, lucfenyőt választ épp ki. Déltájt ugatni kezd a kutya a fa felé, ahova az erdei szellem öreg íjai, nyilai vannak akasztva. Felfelé néz, hát látja, hogy ott egy olyasféle fekete coboly ül [fenn a fán]. Hazaszaladt, magához vette tokhalbőrkesztyűit. Összedörzsölte azokat, mire a coboly leesett. A bőrét lenyúzta, vadászcsizmája talpának fű felöli részéhez rejtette, a húsát pedig a kutyájának hajította oda. - Otthon vagyok, bácsikáim elmentek vadászni, de ha nem kapok a szákmányból, akkor mit viszek nagynénémnek? Rénszarvasod nincs, hát egy cobolybőrt viszek. Egyszer csak estefelé megérkezett a háromfejű erdei szellem öreg. Inni indult háromfülű rézüstjéből, gyorsan megragadta, de csak [az üres] vas[edény] maradt [tkp. kiitta az egész forró üstöt]. Ötfejű ... Hét ... Öveiket levetették, mókus, coboly térdefej magasságában esett (leesett, ... ). Azt vadászták. Megnyúzták, majd rézüstben tűzre tették őket főni. A hétfejű öreg megint leoldotta saját táskáját. Hétfejű öreg félrevonta a fiút. - Erdei bálvány, erdei szellemmel enni, hogy képzeled! Ettek a húsból, majd elkészültek [hogy tovább induljanak]. - Öcsikém, pihenj hát az én mellemen, gyere hét rétegű szörmekabátomon belülre. Reggel virradt / felkelt. - Miért, öcsike, fekszel itt az erdei szellemekkel, nem is félsz? - Mitől féljek? Ám az ötfejű erdei szellem is velük maradt. A kutyád húzd fel arra a fára, ahol az én nyilaim, íjaim függnek. - Miért én ... Ahogy aprította a tűzifát délben, a kutyája ugatni kezdett a nyilakkal, íjakkal felaggatott fa felé. Odarohan, felnéz - egy fekete coboly ül ott. Háromfejű erdei szellem öreg érkezett vissza, (belépett) megragadta háromfülű réz edényét és kiitta, csak a fém [edény] maradt [utána üresen]. - Öcsike, nyelvem megolvadt, torkom bevizenyősödött. - Ötfejű öreg ... - Hétfejű öreg ... Öveiket levetették, fekete és vörös állatok térdefej magasságában ülnek [fekszenek a térdükön]. Háromfejű öreg leoldja hátibatyuját, és mondja: - Hát, holnap visszafelé megyünk, harmadnapja vadászunk már. Ha a negyedik napon is vadászunk, az összes mókus és coboly kihalna. Ahogy isten mondta: három napot vadászhatunk. Háromfejű öreg mondja: - Kisöcsikénk, ahogy nénikéjéhez ér, mit visz neki haza, bácsikáihoz társult, hogy legyen mit hazavinnie. Egy napot megint körbejárunk. - Talán ehetnénk valamit a sajátunkból, - mondja a hétfejű öreg, - bevégezték, (kihaltak)... - Reggel az én csomagomból eszünk, - mondja a kisöcs - de most próbáljunk meg visszafelé elindulni. Ha az ember vadászni kezd, ede te/ti túl sokat ölsz/öltök le, akkor mit fognak az emberek enni? - Hány napot engedtek nekünk, hogy vadászhassunk? Majd megnyúzták a fekete és vörös állatot és az üstbe dobták őket, majd a tűzre tették főni, így fő az [ott most]. Amíg az főtt, a leölt állataikat, halaikat négy részre kezdték osztani. - Kisöcsikénk, miért raksz annyi állatot, halat (a csomagodba)? - [Mert] nyírfaháncsputtonyom van. Szétosztották, elkészültek, csomagolni kezdtek. Megtöltötték háti batyuikat. Kinyitották a nyífakéregputtonyát, megnyomogatták, de nem ért a közepéig se. Enni kezdett az üst(jeik)ből. A hétfejű erdei szellem öreg mondja: - Kisöcsikém, gyere keblemre a hétrétegű szőrmekabátomon belül, nem fagysz majd meg. Így aludtak. Reggel fölkeltek, és ahogy kiderült mindnyájan ott maradtak [éjszakáztak]. Nos, kisöcsikénk, csak van valami a nyírfakéregputtonyodban, akkor együnk hát. Négyőjükre volt egy ponty, négy darab szárított, aprított hal, négy tőgyes zsírdarabka. Erdei szellem öreg mondja: - Négy darab szárított, aprított hal, négy zsírdarabka. Az ember egy darab szárított aprított halat és egy zsírdarabkát kap. Aki itt megy keresztül ezen az oldalon, azt nem hallják meg. - Csak egyél, - mondta a hétfejű öreg - Eːkʷa piɣrisʲ evett, majd befejezi. / de hogy fejezné be. Hiába eszik, hiába eszik, nem telik meg a gyomruk. Nem fogy el a négy darab szárított, aprított hal, nyírfakéregputtonyaikba tették azokat, a négy dzsírdarab is megmaradt. Elcsomagoltak a nyírfakéregputtonyokba, majd felpakodtak a szánra, amit visszafelé kezdtek húzni. A mocsár fenekéhez [végéhez] értek, onnan a mocsarat követve haladtak. Hajós folyóhoz, evezős folyóhoz értek. Leereszkedtek, ahogy a [folyó] vége megy, ahogy a folyó sodrása fut, ők követték azt. Odaértek annak az útnak a kezdetéhez, ahol a hétfejű öreggel találkoztak. Megcsókolták a kisöcst, megölelték az erdei szellem öregek. - Kisöcsikém, hát így társultunk, fekete és vörös állatokra vadásztunk, ha nem tárultunk volna, mit zsákmányolunk akkor? Elment hát. Arra a földre értek, ahol az ötfejű erdei öreggel találkoztak. - Kisöcsi, így vettél társadul. Fekete és vörös állatokra vadásztunk. Ha nem vettél volna társadul, akkor mit zsákmányolunk? Mit zsákmányoltunk volna a Déli vidéken? Megcsókolta [Eːkʷa piɣrisʲt], majd elment. Megint csak a háromfejű öreggel ment együtt. Arra a földre értek, ahol háromüfejű öreggel összetalálkoztak. - Így veszel hát társul, kisöcsikém. Ha nem vettél volna társadul, mit zsákmányoltunk volna? Mi fogtunk volna a Déli vidéken? - Elkapta [az erdei szellem], hogy megcsókolja és megölelje. Megcsókolta és megölelte [Eːkʷa piɣrisʲt]. - Hazaérkezel, de ha nénéd megöregedett, akkor mit csinálsz. - Hogy mit csinálok? - Valahogy csak tudod ha meg fogod tenni [valahogy csak megoldod], aztán kettéváltak. Egyedül maradt, nénjéhez megy hát. Nagynénjéhez érkezett, de nem volt három szeme a háznak [nem látszott fény a ház három nyílásán keresztül], ahogy lemászott, [látja, hogy] a tűzhely szeme megvan/ég. A tűz egy kis szikrája bukkan elő. Miután bejutott, Körbejárt, majd egy bütykös bot végét nyomta a parázsba (kioltotta azt). Hát, édesapád evett/megégett, édesanyád evett/megégett. Kioltottad az öcsikém szeme látta tüzet. Estére se oltja el a tüzet, még mindig megvan [ég]. Eːkʷa piɣrisʲ kivitte a nagynénjét, fejbőrénél fogva megragadta, megrúgta a lábcsúcsával/ lábfejével. Estében elkapta. Megfiatalodott. Az úrnő és fejedelem fiatal kislányává változott. Megcsókolták, megölelgették egymást. Érted sovány éjjel-nappal síró öregasszonnyá lettem. Nem oltottam el a tüzet, éjjel-nappal őriztem azt. Bőségben, gazdagsában boldogan élnek most is, ha meg nem haltak. |